Az Európai Cirkusz Szövetség (ECA) konferenciája a cirkuszi kultúra aktuális európai kérdéseit járja körül. Az ECA jóvoltából izgalmas hazai és külföldi cirkuszi gyakorlatok megismerésére és szakmai párbeszédre nyílik lehetőség több aktuális témában, mint például az állatjólét, a cirkusz kulturális elismertsége, az artisták mobilitásának szabályozása, az utazó cirkuszos gyerekek oktatása, a cirkuszpedagógia, a cirkuszi felsőoktatás, a cirkuszi örökség és a cirkuszi muzeológia.
A Cirkusz, oktatás, örökség – ECA nemzetközi tudományos konferencián 9 országból 17 előadó számol be saját cirkuszkutatási eredményeiről magyar, angol, francia, orosz és német nyelven.
10:00 Konferencia megnyitó
Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója (Magyarország): Köszöntő
10.10 Helmut Grosscurth, az Európai Cirkusz Szövetség (ECA) ügyvezető igazgatója (Németország): ECA célok és eredmények
10.30 Annette Schwer, az Európai Cirkusz Szövetség (ECA) oktatásért felelős munkatársa (Németország), a cirkuszos gyerekek iskolájának volt igazgatója Észak-Rajna-Vesztfáliában, az ENTE (European Network for Traveller Education) alelnöke, az IfiF (Privates Institut für individuelle Förderung und Schulmanagement) elnöke: Az oktatás és a kultúra kölcsönhatása a cirkusz jövőjének biztosítása érdekében
11:00 Konferencia megnyitó,
Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár, a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál szervező bizottsága elnökének köszöntője
Dr. Alain Frére, a Monte-Carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál társ-alapítójának és művészeti tanácsadójának köszöntője
11.30 Reidl Kamilla, a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola megbízott rektora (Magyarország): Cirkuszművészeti képzés integrációja a magyarországi felsőoktatási rendszerbe
11.40 Horthy Andrea, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ mentorprogram vezetője (Magyarország): Cirkusz mentorprogram – műkedvelő, önszerveződő cirkuszközösségek mentorálása Magyarországon
11.45 Sándor András, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oktatási programvezetője (Magyarország): Cirkuszi hálózatépítés Magyarországon – „Tanulj cirkuszt!” készségfejlesztés oktatási és kulturális intézményekben
11.50 Joó Emese, főmuzeológus, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője (Magyarország): Ha a cirkusz minden, a cirkuszpedagógia „minden is” – publikációs premier
12.00–13.00 Csodálatos cirkuszvilág – nemzetközi cirkusztörténeti kiállítás, ünnepélyes megnyitó
A 15. Budapest Cirkuszfesztivál tárlatán először lesznek együtt láthatóak a magyar artistaművész dinasztiák, különleges artista relikviák és történetek, a hazai világszám produkciók történeti dokumentumai, valamint a cirkuszi képzőművészet és filmművészet jeles alkotásai. A kiállítással találkozási lehetőséget teremtünk a nemzetközi cirkuszi örökség legkiválóbb külföldi gyűjtőivel, gyűjteményeivel és múzeumaival, egyben lehetőséget kínálunk betekinteni a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményeibe és tudományos munkájába is.
13.00–13.45 Ebédszünet
14.00 Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója (Magyarország): Audionarráció – poszter előadás
14.10 Dr. Alain Frère, cirkuszkutató, gyűjtő, Musée du Cirque Alain Frére (Franciaország): Múzeumbemutató videó
14.20 Antonio Giarola, a CEDAC (Centro Educativo di Documentazione Arti Circensi) elnöke (Olaszország): CEDAC: A cirkuszi örökség kezelésének egy modellje
14.30 Genís Matabosch Giménez, a Circus Arts Foundation elnöke és Circusland igazgatója (Spanyolország): CIRCUSLAND: A cirkuszi örökség szakszerű megőrzésének európai háza (ZOOM)
14.40 Yulia Osipova, muzeológus, adattáros, Cirkuszművészeti Múzeum Szentpétervár (Oroszország): Cirkuszművészeti Múzeum: Örökségvédelmi és kreatív laboratórium
14.50 Michael Swatosch, a bécsi Cirkusz- és Bohócmúzeum igazgatója (Ausztria): Cirkusz TEGNAP – MA. A bécsi Cirkusz & Bohóc Múzeum, mint a megőrzés és kutatás fontos helyszíne
15.00 Louis-Sampion Bouglione, a Cirque d'Hiver Bouglione kommunikációért és vizuális arculatért felelős társigazgatója, az Association Musée Émilien Bouglione elnöke és a Musée Émilien Bouglione igazgatója (Franciaország): Émilien Bouglione Múzeum a Cirque d'Hiver Bouglione-ban, egy gyűjtemény létrehozása, történelme és jövője
15.10 Kérdések
15.15–15.45 Kávészünet
15.45 Csonka-Takács Eszter, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága igazgatója (Magyarország): A közös örökség perspektívái
15.55 Amanda Gatewood, a Wisconsin-Madison Egyetem tudósa (Amerikai Egyesült Államok) és Dr. LaReina Hingson, vendégprofesszor, Birgham Young Egyetem Nyelvészeti tanszék (Amerikai Egyesült Államok): Egy cirkuszosztályozási rendszer kialakítása (ZOOM)
16.10 Szonday Szandra, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum muzeológusa (Magyarország): Milyen egy ló zsonglőr? – Egy cirkuszi zsáner rendszertan kialakítása
16.20-16.45 Panelbeszélgetés. Moderátor: Schütz Brúnó
Roberto Fazzini (Olaszország), Nargiz Tamabekkyzy (Kazahsztán), Davio Casartelli (Olaszország), Gilles Maignant (Franciaország), Irina Ivanovna Zaitseva (Oroszország), Joó Emese (Magyarország)
16.50 Helmut Grosscurth, az Európai Cirkusz Szövetség (ECA) ügyvezető igazgatója (Németország): Zárszó
A konferencia bárki számára nyitott, a részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges.
A konferencián angol, francia, német, orosz és magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk..
Szeretettel várjuk Önöket a konferencián!
A szervezők nevében:
Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál szervezőbizottságának elnöke,
Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője,
Kerülő Tünde, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum kiállítási menedzsere,
Horthy Andrea, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ mentorprogram vezetője,
Sándor András, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oktatási programvezetője
Kapcsolat: conference@circus.hu
Nagy öröm és még nagyobb megtiszteltetés számunkra, hogy az European Circus Association (Európai Cirkusz Szövetség, ECA) immár negyedik alkalommal – 2016, 2018 és 2020 után idén is – Budapesten rendezi meg nemzetközi cirkuszi-szakmai-tudományos konferenciáját, a magyar Nemzeti Cirkuszművészeti Központtal szoros együttműködésben, a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál kiemelt programjaként.
2024-ben a „Cirkusz, oktatás, örökség” című nemzetközi tudományos konferencia a cirkuszi szakma első fontos stratégiai találkozóhelye, ahol azon túl, hogy tapasztalatokat cserélünk, az európai cirkusz vezéralakjaival közösen olyan célokat is megfogalmazunk, amelyek meghatározzák e művészeti ág jelenét, közeli és távoli jövőjét.
Külön öröm, hogy e közös gondolkodásban az előadók között köszönthetjük Helmut Grosscurth-ot, az Európai Cirkusz Szövetség ügyvezető igazgatóját, aki nyitó előadásában rámutat az európai cirkuszok előtt álló legfontosabb gyakorlati feladatokra, és ezek politikai, nemzetközi jogi vonatkozásaira. Ezek közül kiemelném azt a forró témát, amely állatokkal együttműködő cirkuszművészet lehetséges szabályozási kereteire vonatkozik. Hasonlóan aktuális témát mutat be előadásában Annette Schwer, az ECA oktatásért felelős munkatársa, az ENTE (European Network for Traveller Education) alelnöke. Előadásának célja, hogy holland és német jó példák alapján bepillantást nyerjünk a cirkusszal utazó gyermekek és fiatalok oktatási lehetőségeibe, megismerjük az Európai Unión belüli lehetőségeket és feladatokat.
A konferencia délelőtti szekciójában több előadásban is hangsúlyos a cirkuszi oktatás és képzés számos innovatív területének bemutatása, az óvodáskortól egészen a szakirányú egyetemi művészeti diplomákig, a közönségnek szervezett beavató és rendhagyó óráktól kezdve egészen a cirkusz által képviselt értékek pedagógiai vonatkozásaiig, mint amilyen például a felelős állattartás vagy az „audionarrált előadások”.
Külön kiemelném a konferencia délutáni szekciójának fő témáját: az egyre fontosabb kulturális értékmegőrzés kérdéskörét. A 2003-as UNESCO egyezmény szerint kiemelten fontos közös kulturális örökségünk megőrzése és minél szélesebb körű láthatóvá tétele. Ebben fontos szerepe van a cirkusznak, Magyarország pedig az élbolyban van az ilyen irányú kezdeményezések tekintetében: hazánk a világon az elsők között helyezte a cirkuszművészetet a nemzeti kulturális örökség listájára.
Örömmel látjuk, hogy világszerte egyre több cirkuszi kiállítás, múzeum, gyűjtemény, archívum és könyvtár nyílik, és egyre több kutató dolgozik a cirkuszi örökség megóvásáért. Konferenciánkkal a világon egyedülálló módon először teremtünk kollektív bemutatkozási lehetőséget cirkuszi gyűjtemények számára és a mi tudományos műhelyünk, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum számára azért, hogy megismerhessük egymás módszereit és szoros szakmai kapcsolatot alakítsunk ki egymással. A konferenciához kapcsolódó „Csodálatos cirkuszvilág” című nemzetközi cirkusztörténeti kiállításunkon 13 nemzet cirkuszi örökségvédelmi tevékenységét mutatjuk be. Lenyűgöző cirkuszi műtárgyakat tárunk a nagyközönség elé, miközben elősegítjük a párbeszédet olyan új tudományos szakterületek között, mint a cirkuszi muzeológia, vagy a cirkuszi zsánerek rendszertana – amelyek a cirkuszi örökség feldolgozása szempontjából hiánypótló jelentőségűek.v
Az ECA idei konferenciája talán minden korábbinál sokrétűbb és komplexebb lesz. Aktív szellemi közeg jön létre a világ számos pontjáról érkező kutatók között, amely azt bizonyítja, hogy ezek a kérdések nem csak egy szűk szakma kérdései, hanem azon messze túlmutató, kultúránk jövőjét alapjaiban meghatározó kérdések.
VISSZAAz ECA jelenleg négy fő cél elérésén dolgozik. A cirkusz kulturális elismertségét több európai országban, és az Európai Parlament előtt is elértük. Az állatjólét néhány országban még mindig hatalmas probléma. Az ECA ezen a területen azon dolgozik, hogy megmentse az állatokkal együttműködő cirkuszt. Egyes EU-s szabályozások, mint pl. a vízum vagy a munkavállalói engedély még mindig nincsenek összhangban, sok artistának nehézséget okoz ezek együttes megszerzése. Az ECA végül a cirkuszokkal élő és utazó gyermekek oktatási helyzetével is foglalkozik.
Az előadásban a gyermekek jogairól szóló egyezmény alapján – amely leírja a gyermek oktatáshoz való jogát – vetünk egy pillantást a hivatásos utazó artisták gyermekeinek oktatási helyzetére Európában. Az ENSZ alapokmányában az oktatáshoz való jogot a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezménye (ENSZ Szociális Egyezségokmány) 13. cikkében leírtak szerint általános „kulturális” emberi jogként rögzítették. Ily módon egyértelmű kapcsolat alakult ki az oktatás és a kultúra között. Egyrészt az oktatási esélyegyenlőség megteremtése az utazás során, a cirkuszban és a cirkusszal együtt; másrészt a kultúra megőrzésének szempontjai érvényesülnek a cirkusz oktatásán keresztül. Ebben az értelemben felvetődik a kérdés: hogyan fogják teljesíteni ezt az oktatási kötelezettséget Európában a cirkuszokban élő és velük utazó gyermekek tekintetében? A legtöbb európai országban a gyermekek kötelező oktatását törvény rögzíti. Ezért végső soron a szülők felelősek, az állam pedig bizonyos fokú ellenőrzést gyakorol. Németországban kötelező az iskoláztatás, ahol minden gyermeknek államilag jóváhagyott iskolába kell járnia. Az ECA és az ENTE is felhívja a figyelmet arra, hogy az utazó cirkuszos gyermekek ritkán kapnak egyenlő esélyeket az oktatásban, ezért ritkábban képesek magasabb fokozatot szerezni vagy befejezni a tanulmányaikat, illetve egy tanfolyamot. Ezért az alábbiakban két „A legjobb gyakorlat” filmet mutatunk be, amelyek célja, hogy bemutassák: hogyan nézhet ki az utazó gyermekek és fiatalok sikeres oktatása. Ezen kívül egy németországi kutatási projektről is beszámolunk, amely 2024-ben egy nagyszabású tanulmányban foglalkozik majd az utazó cirkuszos gyermekek oktatási lehetőségeivel. Az előadás célja, hogy bepillantást nyerjünk a cirkusszal utazó gyermekek és fiatalok oktatási lehetőségeibe; hogy minden európai országot Hollandia és Németország példájának követésére ösztönözzünk, és ezáltal a cirkuszi kultúrát a gyökereiben erősítsük meg.
A Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola az időben zajló, mozdulatalapú előadóművészetek tanulására, tanítására, kutatására és fejlesztésére szervezett tér és közösség. A cirkuszművészeti szakok 2023-as elindításával a Főiskola az előadó-művészeti ágak új területén folytatja a kortárstánc területén 40 éve megkezdett úttörő munkáját. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központtal szorosan együttműködve küldetésének tekinti a cirkuszi zsánerek és alkotóterületek felsőfokú képzésének magyarországi bevezetését. Az elindított szakok célul tűzték ki a cirkuszművészet oktatási fókuszú kutatását és fejlesztését, valamint egy szakmai közösség létrehozását oktatókból, diákokból és a cirkuszművészet szereplőiből. Előadásomban az új képzések szakmai programját mutatom be, valamint azt is, hogy milyen pedagógiai kihívásokkal szembesülünk és milyen eredményekre jutottunk. Hogyan tudnak a képzések közösen, mégis önálló identitásként fejlődni.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által életre hívott Cirkusz mentorprogram 2023 szeptemberében indult és fő feladata a magyarországi műkedvelő, önszerveződő cirkuszközösségek összegyűjtése, hálózatba rendezése és munkájuk támogatása volt. Mivel a világon – a cirkuszművészet terén – rajtunk kívül senki sem kezdett ilyesfajta volumenű és teljesen térítésmentes mentorprogram létrehozásába, nem kis kihívás volt ennek kidolgozása. Külön érdekesség volt a program evolúciója; a megkeresett mentoráltak első reakciói és ahogyan napról napra körvonalazódott a mentorprogram jövőbeli működése. A mentoráltjaink aktív közreműködésével dolgoztuk ki a mentorprogram részleteit, hiszen hamar nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy nem csupán cirkuszi zsánerenként, de még tájegységenként is egészen más szükségleteik vannak a közösségeknek és teljesen különböző problémákkal állnak szemben, melyekkel kapcsolatban mentori segítségünket kérik. Egyéb érdekesség, hogy a Cirkusz mentorprogram megálmodásakor nem álltak rendelkezésünkre plusz anyagi források, így egyfelől nagyon felemelően „tündérkeresztanyus” volt a program, hiszen nem kértünk cserében semmit mentoráltjainktól, másrészt igen nehéz feladat és igazi kihívás elé állítottuk saját magunkat.
A cirkuszi hálózat kiépítése Magyarországon a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ kiemelt célja. A hálózatosodás egyik eszköze az intézmény utazó, készségfejlesztő cirkuszpedagógiai műhelyének szerepvállalása az ország oktatási és kulturális intézményeiben. A program a magyar állam támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet koordinálásával biztosítja az általános - és középiskolások számára az alapvető cirkuszi mozgásformák (zsonglőrködés, egyensúlyozás, gúlaállás stb.) megismerését és gyakorlását helyi szinten, a programban részt vevő településeken. A program a cirkuszművészet népszerűsítése, a cirkuszi készségek fejlesztése és a hálózatépítés mellett lehetőséget biztosít a kulturális esélyegyenlőség megteremtésére is azáltal, hogy arra elsősorban kistelepülések jelentkezését várják a szervezők. A program minden településre háromszor települ ki; így biztosít lehetőséget a folyamatos fejlesztésre, egyben a cirkuszi hálózat kiépítésére. A cirkuszi hálózat kiépülése Magyarország 19 vármegyéjének 45 kulturális térségében történik meg ebben a tanévben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2023 őszén új egyetemi tanulmánykötetet adott ki a magyarországi kulturális intézményekben folyó nem-formális pedagógia szakterületeiről. A cirkuszpedagógia, a Fővárosi Nagycirkusz 2016-ban indított fejlesztéseként, mint a legújabb nem-formális pedagógiai szakterület került be a tankönyvbe és ezzel a szélesebb magyarországi neveléstudományi diskurzusba is. A cirkuszpedagógiáról készített tanulmány kísérletet tesz arra, hogy meghatározza a komplex cirkuszpedagógia fogalmát, miközben részletesen elemzi a többi nem-formális pedagógiától különböző, mozgásközpontú cirkuszpedagógiai módszereket és gyakorlatokat, bemutatja a cirkuszpedagógia történeti előzményeit és nemzetközi kontextusát, számtalan videó-példával szemléltetve.
Gyógyszerész, általános orvos Tourrette-Levensben 1967 és 1998 között. Tourrette-Levens város polgármestere 1983 és 2020 között. A Monte Carlo Cirkuszfesztivál társalapítója 1974-ben, Ill. Rainier monacói herceg kívánsága szerint. A Monte Carlo Cirkuszfesztivál művészeti tanácsadója 1974-es megalakulása óta. III. Rainier monacói herceg és Jean-Philippe LECAT miniszter segítségével a cirkuszt 1978-ban kulturális látványosságként ismerték el Franciaországban. Jelenleg a Monte-Carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál művészeti tanácsadója, Stéphanie monacói hercegnő közvetlen munkatársa. Tourrette-Levensben van egy privát cirkuszmúzeuma, ahol a legnagyobb művészek jelmezei vannak (köztük az orosz "Nikulin" bohóc és Grock kosztümje). Számos hazai és nemzetközi cirkuszfesztivál zsűritagja.
A 2003-as hivatalos megnyitása óta, a CEDAC a kezdeti empirikus gyűjteménykezeléstől a tudományos és egyre inkább együttműködés-orientált dokumentumkezelési politika irányába mozdult el és erre a legkiemelkedőbb példa az Olasz Nemzeti Könyvtári Rendszerhez való csatlakozás. Az idő múlásával szükségessé vált, hogy a kulturális örökség integrált víziója szerint gondolkodjunk, felülkerekedve a könyvtár, a levéltár és a múzeum közötti kanonikus megosztottságon, amelyek bár mind sajátos leíró és katalogizálási szabályokkal bírnak, a legmodernebb elképzelés szerint egyre inkább kezelhetők átjárható területként. A CEDAC hozzávetőlegesen 40 gyűjteményt fog össze, különböző összetételű és típusú, az ArchiCEDAC portál által válogatott, digitalizált és jellemzett forrás dokumentumokkal, amelyekből a felhasználók tájékozódni tudnak. Eddig megközelítőleg 2300 digitális objektum érhető el közvetlenül az ArchiCEDAC felületen.
A középkori Besalú városában (Girona, Spanyolország) található Circusland sétára invitálja a látogatót a cirkuszművészetben, annak eredetén, történelmén és evolúcióján keresztül. A két háromszintes épületben elhelyezett különböző berendezésű helyiségek mutatják be a cirkusz 250 éves történelmét, egy utazással egybekötve a cirkusz különböző tudományágain keresztül, mint az akrobatika, az egyensúlyozás, a mágia, a zsonglőrködés és a trapéz. A Circusland egy megnyerő bemutató is, amely részesévé teszi a látogatót és egy csodálatos világba kalauzolja el a régi királyi Szent Péter Apátság helyiségeiben található termeken keresztül. A Circusland varázslatos tárháza az ősi kínai akrobatáktól a Cirque du Soleil-ig tart, de nem feledkezik meg a középkor vándorénekesekről, a mai zsonglőrök elődjeiről sem. Ezt az egyedülállóan támogatott létesítményt ugyanaz a magánkézben lévő nonprofit kulturális alapítvány irányítja, amely minden évben megrendezi az Arany Elefánt Cirkuszfesztivált, a gironai Nagy Karácsonyi Cirkuszt vagy a nyári Cirkusz esteket Rosesban és Besalúban a múzeum lábánál.
A Cirkuszművészeti Múzeum (eredeti neve "Cirkusz és Varieté Múzeum") létrehozásának története a szentpétervári (a múzeum alapításának évében: leningrádi) Állami Cirkuszban, Vaszilij Jakovlevics Andrejev gyűjtő, színháztörténész, cirkuszművészet-kutató személyéhez köthető. Vaszilij Andrejev cirkuszművészetről, valamint a mozgásművészetről több éven át gyűjtött személyes anyagai képezték a múzeum alapját. Az alapok megszerzésének sajátosságai, a múzeumi tárgyak tematikus osztályozásának elvei, a levéltári dokumentumok és a jelenlegi, múzeumon belüli munka az intézmény első alkalmazottai által kidolgozott kritériumok szerint működnek. Aktív kiállítási és oktatási munka zajlik a múzeum fennállásának kezdetétől napjainkig; a cirkuszművészethez közvetlenül nem kapcsolódó, széles közönséget megszólító programok zajlanak az intézmény létrehozásának módszereiről, irányultságáról, beleértve a társadalmi emlékezet megőrzését is. A múzeumon belüli munka szervezése szakemberekkel és kulturális személyiségekkel történik.
Az előadásban rövid áttekintést adunk múzeumunk történetéről és szervezetéről, a közel 100 évvel ezelőtti megalakulásától napjainkig. Betekintést engedünk munkamódszereinkbe. Hogyan kezeljük a cirkuszművészet különböző aspektusait, megőrizve és egyben bemutatva azokat? Jelmezek, poszterek, kellékek mesélnek majd el történeteket híres cirkuszi fellépésekről, legendás művészekről és e művészeti ág evolúciójáról is az évek során. Természetesen a különleges témák felkutatása és az eredmények dokumentálása publikációk formájában munkánk fontos területei. Ugyanakkor nem csupán a megőrzés és a kutatás, hanem a közönségnevelés is központi jelentőségű számunkra. Különféle rendezvények és oktatási programok járulnak hozzá a cirkusz, mint kulturális örökség megértésének és megbecsülésének elősegítéséhez.
Az Emilien Bouglione Múzeum a világ legrégibb cirkuszának, a párizsi Cirque d’Hiver Bouglione-nak a szívében található. Emilien Bouglione egészen fiatalon ébredt rá arra, hogy a cirkuszművészet történetét és emblematikus, emlékművi értékét egyaránt meg kell őrizni. Ebből adódóan elkezdte gyűjteni a kidobásra – vagy ami még rosszabb –, a megsemmisítésre ítélt tárgyakat. Egyedülálló kollekciót épített fel és átadta fiának, Louis-Sampion Bouglionénak, aki felel érte és gazdagítja azt több mint 20 éve. A családi gyűjtemény megőrzése és karbantartása napi odafigyelést igénylő kihívás. A hagyományos cirkusz a tudás átadásának színtere, amely generációról generációra száll. A gyűjtemény tárgyai az összes olyan művészre és dolgozóra emlékeztetnek, akik egykoron kezelték azokat, és emléket állítanak a közönségnek is, akik látták őket, így emlékeik máig élnek. Emlékük örök!
A cirkuszi örökség nem csupán a legszélesebb nyilvánosság előtt bemutatott produkciót jelenti, hanem magában foglalja a nemzedékről nemzedékre folyamatosan átadott tudást, készségeket, gyakorlatot is. Magában foglalja az anyagi, épített és szellemi kulturális örökséget. A cirkuszi örökség az az elem, amely világszerte elterjedt, ismert és népszerű. A 2003-as UNESCO egyezmény szerint lehetséges a közös örökség megőrzése, láthatóbbá tétele és fontosságának megismertetése.
George Box statisztikus azt írta: „Minden modell hibás, de néhány hasznos.” Az osztályozási rendszerek soha nem tökéletesen teljesek vagy pontosak. Azonban egy átgondolt osztályozási rendszer arra ösztönözheti a nézőket, hogy mélyebben gondolkodjanak el egy koncepcióról, annak történetéről és kapcsolódási pontjairól. Egy olyan osztályozási rendszert alakítottunk ki, amely több mint 300 cirkuszi készséget, rekvizitet (apparátot) és tudományterületet foglal magába. Az előadás során megvitatjuk, hogy 1) miért és hogyan jött létre ez a cirkuszi rendszer?; 2) felhívjuk a figyelmet a rendszer sikerére és hiányosságaira; és 3) egy sor kérdést érintünk, amely segíthet a közönségnek jobban megérteni és használni a cirkuszszervezeti rendszereket általánosságban. Arra bíztatjuk azokat, akik figyelemmel kísérik a cirkuszosztályozási rendszereket, hogy mérlegeljék a rendszer célját és szerzőik helyzetét a cirkuszi előadással, a oktatással, a képzéssel, a történelemmel és a földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatban. Végül arra ösztönözzük a résztvevőket, hogy maradjanak rugalmasak és dinamikusak. Ahogy a cirkuszművészet fejlődik és növekszik, úgy kell a cirkuszosztályozási rendszereknek is ehhez igazodni, változni.
A cirkusz nemzetközi előadóművészet: az évszázadok óta használt szakkifejezései is tükrözik ezt. A különböző források sokszor eltérő módon nevezik meg a zsánereket, és azokat többféle módon csoportosítják. A tudomány célja, hogy létrehozza azt a konszenzusos, jól definiált cirkuszi szakszótárat, a cirkusztudományi kifejezések szaknyelvét – ami más művészeti ágaknál már létezik – hogy lehetővé váljon a cirkuszi jelenségek szakszerű meghatározása, mindenki számára egyértelmű és pontos leírása, és ezzel a kapcsolódás más tudományágakhoz. Előadásomban bemutatom a tudományos műhelyünkben folyó munkát: egy olyan rendszer és zsánerszótár létrehozását, mely lehetővé teszi az összes cirkuszi zsáner besorolását mindenféle közgyűjteményi (múzeum, könyvtár, levéltár) katalógusrendszerben is, lehetővé téve a gyűjteményi tárgyak pontos leírását, azok kereshetőségét. A cél az, hogy szakmai párbeszéden keresztül, cirkuszi szakemberek kutatásait összefogva rögzítsük, definiáljuk és jelentéssel töltsük fel a kiválasztott cirkuszi szakkifejezéseket. Előadásommal ehhez a szakmai közösséghez kívánok fordulni néhány speciális eset bemutatásával, kérdések és problémák felvetésével.”